Beszámoló az Árnyas Hegyvidék felmérés eredményéről
A Déli pályaudvar - Nagyenyed utca közötti területek fejlesztéséről kérdeztük a környéken élőket.
Árnyas Hegyvidék – Mit mutatnak a Déli pályaudvar környékén végzett kérdőíves felmérés eredményei?
Az Árnyas Hegyvidék program keretében kérdőíves felmérésben kértük ki a lakosság véleményét a Déli pályaudvar környékének közterületeiről, a zöldítés lehetőségeiről és a kisebb közterületi fejlesztésekkel kapcsolatos igényekről.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy a környéken élők és közlekedők milyen problémákat tapasztalnak, hol lenne szükség több zöldfelületre és árnyékra, illetve milyen fejlesztéseket tartanának hasznosnak.
A kérdőívre összesen 131 érvényes válasz érkezett 2026. június 15. és július 8. között. Az alábbiakban bemutatjuk a felmérés legfontosabb eredményeit.
Kik töltötték ki a kérdőívet?
A kérdőívvel elsősorban a környéken élőket és a területet rendszeresen használókat sikerült elérni. A válaszadók 93%-a (122 fő) közvetlenül a környéken él, 87%-uk (114 fő) pedig naponta megfordul a Déli pályaudvar környezetében.
A kitöltők között legnagyobb arányban a 30–44 évesek (43,5%, 57 fő) és a 45–59 évesek (26%, 34 fő) jelentek meg. A 18–29 évesek a válaszadók 14,5%-át (19 fő), a 60–74 évesek 8,4%-át (11 fő), a 75 év felettiek 5,3%-át (7 fő) tették ki. A válaszadók 61,8%-a (81 fő) nő, 32,8%-a (43 fő) férfi volt.
A kitöltők közül 23-an kisgyermekkel, 17-en rendszeresen babakocsival közlekednek, 11-en pedig idősebbként nehezebben mozognak hosszabb távon. Ezek az élethelyzetek különösen fontossá tehetik a kényelmes és akadálymentes közlekedést.
A válaszadók többsége többféle közlekedési módot is használ a környéken. 95%-uk (125 fő) gyalog, 56,5%-uk (74 fő) közösségi közlekedéssel, 45,8%-uk (60 fő) autóval, 17,6%-uk (23 fő) pedig kerékpárral vagy rollerrel is közlekedik. A kitöltők több mint háromnegyede legalább kétféle közlekedési módot jelölt meg.
A felmérés nem reprezentatív: elsősorban a környéken élő, rendszeres területhasználók véleményét tükrözi. A fiatalabbak, a legidősebbek, a mozgásukban korlátozott személyek és a környéket csak alkalmanként használók véleménye kisebb számban jelent meg.
Milyen problémákat tapasztalnak, és milyen fejlesztéseket szeretnének?
A válaszadók szerint a környék legfontosabb problémái a köztisztasághoz, a zöldfelületek hiányához és a közlekedéshez kapcsolódnak. A legtöbben a környék rendezetlenségét (57%), a kevés fát és zöldfelületet (54%), valamint a túlzott autóforgalmat, port és zajt (46%) emelték ki. Az árnyék hiányát és a burkolt felületek nyári felmelegedését egyaránt a kitöltők 29%-a jelölte meg.

A lehetséges kisebb fejlesztések közül a faültetés volt a legnépszerűbb: ezt a kitöltők 64%-a tartotta hasznosnak. Emellett sokan támogatnák az árnyékoló elemek, például pergolák vagy napvitorlák kialakítását (39%), valamint a csapadékvíz-megtartó zöldfelületek létesítését (28%).

A válaszadók számára a zöldítésnél különösen fontos, hogy az új megoldások valóban árnyékot adjanak és csökkentsék a nyári hőérzetet (69,5%, 91 fő), valamint rendszeresen gondozva, önteóözve legyenek (54,2%, 71 fő).
A különböző megoldások támogatottságában is mutatkoztak eltérések. Az új fák ültetését és a vízáteresztőbb, zöldebb felületek kialakítását az ezeket értékelő válaszadók több mint 80%-a támogatta, míg a dézsás vagy növényládás zöldítést 61%-uk.
Összességében tehát a kitöltők körében jelentős igény mutatkozik a zöldítésre, de sokan a valódi árnyékot biztosító, lehetőleg talajba ültetett fákat részesítenék előnyben.
Hol milyen változásokra lenne szükség?
A kérdőív szöveges válaszaiban a kitöltők konkrét utcákat és helyszíneket is megnevezhettek, ahol több zöldfelületre, árnyékra vagy más közterületi fejlesztésre lenne szükség, illetve ahol a meglévő kialakítás problémát okoz.
Az egyes helyszínekhez kapcsolódó visszajelzések között jelentős különbségek mutatkoztak.
| Utca, helyszín | Említők száma | Legfontosabb visszajelzések |
|---|---|---|
| Nagyenyed utca | 38 fő | Több árnyékot adó fa, lehetőleg talajba ültetve; padok és ivóvízvételi lehetőségek hiánya. A jelenlegi nagyméretű növényládák beszűkítik a járdát, nehezítik a babakocsis közlekedést, a parkolást és a rakodást. Többen kifogásolták a növények állapotát és gondozásának hiányát. |
| Alkotás út | 24 fő | Több fa és árnyék, különösen a Déli pályaudvar környékén, az út elején és a közösségi közlekedési megállóknál. Felmerült a nagy burkolt felületek, közlekedési szigetek és az Alkotás–Nagyenyed kereszteződés környezetének zöldítése, valamint az utca hosszabb szakaszának fejlesztése. |
| Greguss utca | 20 fő | A meglévő növényládák akadályozzák a gyalogos közlekedést, a parkoló autók megközelítését, a ki- és beszállást, valamint esetenként a hulladékszállítást. Többen jelezték a növényládák gondozatlanságát, a szemét és a kellemetlen szagok problémáját. Felmerült az elemek áthelyezésének vagy újratervezésének igénye. |
| Ráth György utca | 12 fő | Elsősorban az Alkotás út és a Kék Golyó utca közötti alsó szakaszon hiányoznak a fák és az árnyék. Többen javasoltak kisebb pihenőpontokat, padokat, ivókutat és az utcakép javítását. |
| Schwartzer Ferenc utca | 12 fő | A növényládák miatt beszűkülő járdák és a nehézkes gyalogos közlekedés, parkolási problémák, a hulladékgyűjtők elhelyezése, valamint a növényládák állapota és fenntartása. A meglévő zöldítésről kedvezőbb visszajelzés is érkezett. |
| Kék Golyó utca | 9 fő | Több zöldfelület és árnyék az utca elején, a pályaudvarhoz közeli részeken és az Istenhegyi úti csomópont környezetében. A buszmegállók mellett padok, pihenési és ivóvízvételi lehetőségek hiánya is felmerült. |
| Déli pályaudvar és környezete | 9 fő | Zöldfelületek és árnyék hiánya, a közterületek tisztaságával és állapotával kapcsolatos problémák. Többen átfogóbb rendezést tartanának szükségesnek, amely az akadálymentes közlekedésre és a megállók környezetére is kiterjed. |
| Böszörményi út | 5 fő | Több különböző zöldítési és közterület-fejlesztési javaslat érkezett, köztük a padok, zöldfelületek és meglévő közterületi elemek fejlesztésével kapcsolatban. |
Az említésszámok a kérdőív három szöveges kérdésének összesítéséből származnak. Egy kitöltő ugyanazt az utcát többször is megnevezhette, de utcánként csak egyszer számítottuk.
Mit mutatnak az utcánkénti visszajelzések?
A válaszok alapján három jellegzetes helyzet rajzolódik ki a környéken.
Az Alkotás úton és a Ráth György utca alsó szakaszán elsősorban új zöldfelületekre, árnyékot adó fákra és kisebb közterületi fejlesztésekre lenne igény. Ezeknél a helyszíneknél a válaszadók főként a jelenleg hiányzó lehetőségeket emelték ki.
A Greguss és a Schwartzer Ferenc utcában ezzel szemben a korábban kihelyezett növényládák elhelyezése és fenntartása váltotta ki a legtöbb visszajelzést. A problémák elsősorban az eleve szűk járdák használhatóságához, a parkoláshoz és a növényzet gondozásához kapcsolódnak.
A Nagyenyed utcában mindkét szempont hangsúlyosan megjelenik: sokan szeretnének több fát és valódi árnyékot, ugyanakkor a jelenlegi növényládákat többen túl nagynak, rosszul elhelyezettnek vagy nem megfelelően gondozottnak tartják.
A visszajelzések tehát arra hívják fel a figyelmet, hogy a zöldítési megoldásokat az egyes utcák adottságaihoz kell igazítani. A tervezés során az új zöldfelületek kialakítása mellett a meglévő elemek felülvizsgálatára, a közlekedési szempontokra és a megfelelő fenntartásra is érdemes figyelmet fordítani.
Mire kell figyelni a megvalósítás során?
A válaszokból jól látható, hogy a zöldítés támogatása mellett a kitöltők számára a közterületek használhatósága is fontos.
A válaszadók 54%-a (71 fő) tapasztalt már olyan helyzetet, amikor egy kihelyezett növényláda, utcabútor vagy más elem akadályozta a közlekedést. A problémák elsősorban a járdák beszűküléséhez, a parkoláshoz, a ki- és beszálláshoz, valamint a rakodáshoz kapcsolódtak.
A zöldítési beavatkozásoknál a kitöltők 49%-a (64 fő) fontosnak tartja, hogy mellettük kényelmesen lehessen gyalog közlekedni, 32%-uk (42 fő) pedig külön kiemelte a babakocsival és kerekesszékkel történő akadálymentes elhaladást.
A különböző közlekedési szokásokkal rendelkező válaszadók között is megfigyelhetők eltérések. A közösségi közlekedést használók gyakrabban jelölték meg hasznos beavatkozásként a faültetést és az árnyékolást, míg az autót is használók körében hangsúlyosabban jelent meg a parkolóhelyek megőrzésének igénye.
A visszajelzések alapján a megfelelő elhelyezés mellett a rendszeres fenntartás, a növények gondozása és a közterületek tisztán tartása is fontos feltétele a sikeres fejlesztéseknek.
A kérdőívben a lakosság további bevonásáról és tájékoztatásáról is kérdeztünk. A kitöltők közel harmada szívesen részt venne a tervezést segítő lakossági fórumokon (38 fő), együttműködne a zöldfelületek kialakításában (39 fő), vagy segítséget nyújtana azok fenntartásában, locsolásában (40 fő).
A tájékoztatásnál a legtöbben arra kíváncsiak, hogy pontosan hol és mikor történnek a beavatkozások (63%, 83 fő), illetve azok hogyan érintik a közlekedést és a parkolást (51%, 67 fő). A legnépszerűbb tájékoztatási csatornák az e-mailes hírlevelek, a társasházi hirdetmények és a helyszíni tájékoztató táblák voltak.
Hogyan folytatódik a program?
A kérdőíves felmérés eredményeit a korábbi lakossági egyeztetések tapasztalataival együtt használjuk fel a tervek véglegesítéséhez. A lakossági igények és javaslatok mellett a szakértő kollégák a műszaki és forgalomtechnikai lehetőségeket, valamint a közművek elhelyezkedéséből fakadó adottságokat és korlátokat is mérlegelik.
A tervezés során 2026-ban két lakossági fórumot is tartottunk, amelyek tapasztalatairól az alábbi beszámolókban lehet részletesebben olvasni:
- Beszámoló a június 22-i lakossági fórumról
- Beszámoló a július 28-i lakossági fórumról
A Kék Golyó, a Greguss, a Ráth György és a Nagyenyed utcát érintő fejlesztések előkészítése jelenleg is zajlik, a kivitelezés várhatóan 2027 tavaszán kezdődhet meg. A következő lépésekről még az év vége előtt újabb tájékoztatást tervezünk.
Köszönjük mindenkinek, aki véleményével és javaslataival hozzájárult a közös tervezéshez!
