Schwartzer Ferenc utcai kérdőívezés eredménye

A XII. önkormányzat célja az Árnyas Hegyvidék Program keretében a XII. kerület sűrűn beépített, belvárosias jellegű városrészein a hőszigethatás csökkentése élhető, befogadó, kellemes közterületek létrehozásával. Ennek módszerei lehetnek például a közterületi zöldfelületek és az árnyék növelése, valamint a külterületi időtöltést, kikapcsolódást lehetővé tevő terek alkotása. Az Árnyas Hegyvidék program első fejlesztési helyszíne a Schwartzer Ferenc utca, a helyszínek kiválasztásáról ide kattintva olvashat többet.

A fejlesztéshez kapcsolódóan 2025 június 26. és július 20. között kérdőíves felmérést végzett az önkormányzat, amelyről hírlevélben és a közeli társasházakban kitett plakátokon is tájékoztatták a közelben élő lakosokat, illetve a júliusi közösségi programon is lehetőség nyílt papírl alapon kitölteni azt. A kérdőívezés célja a közterületekkel való elégedettség, illetve a fejlesztési igények felmérése volt. A kérdőívet összesen 48 lakos töltötte ki. Az alábbiakban olvasható a felmérés eredménye.

Kitöltők demográfiai adatai (életkor, nem, foglalkozás) és kerülethez való kötődése

A felmérésben résztvevők szinte mindannyian a kerülethez kötődnek: 48 fő a Hegyvidéken él, és mindössze 2 fő jelezte, hogy nem lakos, hanem itt dolgozik vagy tanul. A kerületben élők közül többen többféle kötődést is megjelöltek: 50 lakos közül 8 fő intézi a kerületben az ügyeit, 6 fő jár ide kikapcsolódni, 3 fő veszi igénybe itt az egészségügyi ellátást, a fent említett 2 fő pedig itt dolgozik/tanul.

A Hegyvidéki közterületek általános megítélése

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a válaszadók élesen különbséget tesznek a közterületek általános kialakítása (tervezése) és azok tényleges, napi szinten tapasztalható állapota (fenntartása, tisztasága) között.

Közterületek kialakításával való elégedettség

Míg a közterületek kialakításával a válaszadók többsége részben vagy többnyire elégedett, addig az állapottal kapcsolatban drámaian negatív a kép. A válaszadók közel fele inkább elégedett, de a másik fele kritikus a közterületi kialakítással szemben, és érzékelhető egy kis, de nem elhanyagolható csoport, aki teljes mértékben elégedetlen. Az alábbi diagramok világosan mutatják ezt a kettősséget: az elégedetlenség fő forrása nem a tervezési koncepció, hanem az üzemeltetés és karbantartás hiánya.

Közterületek állapotával való elégedettség

Sokan problémákat látnak a karbantartás, tisztaság vagy egyéb állapotbeli tényezők terén.

A legégetőbb problémák

Köztisztaság és higiénia: Ez a leggyakrabban említett kritika. A szemét, a kosz, a vizeletszag és az emberi/állati ürülék folyamatosan visszatérő panasz.

Karbantartás hiánya: A járdák repedezettsége, a gyomok által felvert burkolat, a gondozatlan zöldterületek és az épületek omladozó homlokzatai szintén központi problémák.

A Schwartzer Ferenc utca állapota, mint mélypont: Néhány válasz alapján ez az utca szimbolizálja a legsúlyosabb elhanyagoltságot.

Elégedettség a kerületi közterületekkel kapcsolatban

A kevés pozitívum között szinte kizárólag a Hegyvidék meglévő zöldfelületeit és a fás, zöld jelleget említették a válaszadók. Ez azt jelzi, hogy a természeti adottságokat nagyra értékelik, de azok gondozását hiányolják. Több válaszadó dicsérte a fasorokat és parkos utcákat, a játszótereket, és általában a környék hangulatát barátságosnak, zöldnek és rendezettnek találja. Pozitív visszajelzés érkezett az önkormányzat zöldítési törekvéseire is – néhányan észrevették és értékelik a közterületek növényesítésére tett erőfeszítéseket, fejlesztéseket. Emellett többen említették, hogy sok hulladékgyűjtő (szemetes, kutyaürülék-gyűjtő) van kihelyezve, amit értékelnek, mert segíti a tisztaság fenntartását. Ugyanakkor voltak kitöltők, akik nem tudtak konkrét pozitívumot megnevezni – néhány válasz ebben a kérdésben is inkább a hiányosságokat vagy problémákat sorolta fel.

Javasolt változtatások a közterületeken

A közterületekkel kapcsolatos változtatási javaslatok nyílt kérdésére adott válaszok alapján kirajzolódik néhány visszatérő téma. Leggyakrabban a közterületek zöldfelületeinek bővítését és a tisztaság javítását említették a válaszadók fejlesztendő területként. Többen szorgalmazták több fa ültetését, virágosítást, parkosítást, valamint több pad kihelyezését, hogy élhetőbbé tegyék a kerületet. Visszatérő igény volt a közterületek – különösen a forgalmasabb alsó részek (például az Alkotás utca és a Déli pályaudvar környéke) – alaposabb takarítása és rendben tartása. Többen panaszkodtak a szemétre, a kutyaürülékre és a hajléktalanok jelenlétére ezeken a helyeken, jelezve, hogy e téren jelentős hiányosságokat látnak. Néhány válaszadó a forgalom csillapítását és a gyalogosbarát terek növelését javasolta (kevesebb autót szeretnének látni a közterületeken), ugyanakkor voltak olyanok – igaz, kevesebben – akik a parkolóhelyek megtartását hangsúlyozták. Emellett felmerült a közvilágítás fejlesztésének igénye, illetve az épületek és közterületi elemek (pl. padok, burkolatok) karbantartásának javítása is bizonyos területeken. Összességében a legtöbb javaslat a zöldebb, tisztább és rendezettebb közterületek megteremtését célozza.

Kedvenc közterület a Hegyvidéken

A leggyakrabban említett kedvenc hegyvidéki közterületek (az említések száma szerint) közül a legnépszerűbb helyszín a Normafa. A Normafán kívül a Városmajor park került még elő többször – összesen–, valamint a Királyhágó tér. Népszerűnek bizonyult még a Hollósy Simon utcai játszótér (4 említés) is a családos válaszadók körében. Rajtuk kívül számos egyéb helyszínt 2-3 fő emelt ki, például a Vérmezőt, az önkormányzat előtti teret, a Kis-Svábhegy egyes részeit, a Gesztenyés kertet vagy a Margaréta játszóteret. Összességében azonban a Normafa emelkedik ki toronymagasan – a legtöbb válaszadó ezt nevezte meg kedvenc hegyvidéki közterületének.

Schwartzer Ferenc utcával kapcsolatos meglátások

Elégedettség a Schwartzer Ferenc utcávaL

Legelső helyen szinte mindenki a köztisztaság drasztikus javítását említette: sok válaszadó szerint az utca „a kerület legkoszosabb, legelhanyagoltabb utcája”, tele szeméttel és piszokkal. Javasolták a gyakoribb takarítást, a járdák rendszeres söprését és mosását, valamint a hulladék és kutyaürülék gyakoribb eltávolítását. Többen felhívták a figyelmet a hajléktalanok problémájára is: voltak, akik térfigyelő kamerák kihelyezését, a rendőri jelenlét növelését és a hajléktalanok eltávolítását sürgették a közbiztonság és tisztaság javítása érdekében. Sokan szeretnének több zöldfelületet látni az utcában – például fákat vagy zöldebb környezetet. (Bár néhányan megjegyezték, hogy a jelenlegi növényládák útban vannak és megnehezítik a takarítást, összességében a legtöbben mégis több növényzetet igényelnének, csak éppen átgondoltabb kialakítással.) Többen javasolták a közvilágítás fejlesztését, mivel az utca este sötétnek és barátságtalannak érződik számukra. Emellett felmerült a járdák és az épülethomlokzatok rendbetétele is, mivel sok helyen gaz veri fel a járdát, és omladozó vakolatdarabok hullanak – ez nemcsak csúnya, de balesetveszélyes is a válaszadók szerint. A parkolás kérdésében megoszlottak a vélemények: volt, aki az összes parkolóhely felszámolását javasolta (hogy az utca teljes hosszában sétálóutcává válhasson), mondván „kikukázná az összes parkolót”. Ezzel szemben mások épp a parkolóhelyek megőrzését követelték: egyes válaszadók hangsúlyozták, hogy „keményen fizetünk érte”, ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy a lakók számára fenntartott parkolási lehetőségeket ne csökkentsék tovább. Összességében a Schwartzer Ferenc utca kapcsán a legégetőbb lakossági igények a tisztaság, rend és biztonság javítása, a zöldebb és világosabb környezet kialakítása, illetve a közterület alapvető infrastruktúrájának (járdák, világítás) rendbetétele.

Legkritikusabb klímaváltozási kihívások

A válaszadók szerint a három legégetőbb probléma a köztereken:

1. Hőhullámok hatása (kevés árnyék, túlmelegedő terek)

2. Zöldfelületek hiánya

3. Légszennyezettség és por

Kiemelkedik két tényező: az első a zöldfelületek hiánya, vagyis, hogy kevés a fa és növényzet, ami enyhítené a hőséget és javítaná a levegő minőségét; a másik pedig a hőhullámok hatása – a nyári forróságban túlmelegedő közterek, árnyék és ivókutak hiánya. Ezt a két problémát egyaránt 39 fő jelölte meg, ami a válaszadók ~83%-át jelenti – messze a legszélesebb konszenzust ez a két kihívás kapta. A harmadik helyen áll a légszennyezettség és por kérdése: 23 fő (49%) szerint ez kritikus probléma, különösen a forgalmas helyeken érezhető szmog. Szorosan utána következik a csapadékos időszakok okozta gondok: 20 fő (43%) jelölte, hogy gondot okoznak a váratlan felhőszakadások, a rossz vízelvezetés miatti elöntött utcák. Nagyon kevesen jelöltek meg egyéb tényezőket: mindössze 2 fő (≈4%) említette a „kosz, mocsok, emberi és kutya ürülék” problémáját ebben a kérdésben (amit tekinthetünk egyéni megjegyzésnek a tisztaság kapcsán), illetve csupán 1 fő (2%) tartotta fontosnak az infrastruktúra sérülékenységét az extrém időjárással szemben. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a lakosság szemében a klímaalkalmazkodás fő területei a kerületben: a több zöld (fa, növényzet) telepítése a hőmérséklet mérséklésére, illetve az árnyék és vízvételi lehetőségek biztosítása a hőségben. Emellett fontos még a levegőminőség javítása (forgalomcsillapítással, por megkötésével), illetve a csapadékvíz-elvezetés fejlesztése a heves esőzések idején – míg más problémák szerepe marginális a válaszok alapján.

Elvárt funkciók egy klímatudatos utcabútornál: A klímavédelmi kihívásokra adott válaszként a kitöltők a következő funkciókat tartják a legfontosabbnak egy modern utcabútortól:

1. Árnyékolás biztosítása (pl. napellenző, lombos fedés): 38 fő – a válaszadók 81%-a jelölte fontosnak

2. Ivóvízvételi lehetőség (ivókút vagy palacktöltő): 32 fő – 68%

3. Leülési vagy megpihenési lehetőség (pad vagy pihenőfelület): 26 fő – 55%.

4. Fenntartható anyaghasználat (környezetbarát, újrahasznosított anyagokból készüljön): 14 fő – 30%.

5. Eső elleni védelem (menedék esőben, tető az utcabútoron): 11 fő – 23%.

6. Kerékpártárolás integrált lehetősége: 5 fő – 11%.

7. „Okos” szenzorok és információk (időjárási adatok kijelzése, veszélyjelzés): 2 fő – 4%.

8. Játékosság, szórakoztatás (játékos elemek, interaktív funkciók): 2 fő – 4%

A közterek használati szokásai

1. Közlekedésre és áthaladásra: Ez a legdominánsabb használati mód.

2. Pihenésre és kikapcsolódásra: A parkok és padok fontos szerepet töltenek be.

3. Találkozókra és közösségi programokra

4. Sportolásra és mozgásra: A futás, kerékpározás és szabadtéri edzés szintén népszerű.

Összegzés

A felmérés rámutatott, hogy a válaszadók érzékenyek a klímaváltozás hatásaira, és konkrét elvárásaik vannak a közterek adaptációjával kapcsolatban.

Legfőbb klímakihívások: A legnagyobb problémának a nyári hőhullámokat, a zöldfelületek hiányát és a légszennyezettséget tartják.

Elvárt funkciók: Ennek megfelelően a legfontosabb fejlesztési igények a klímatudatos utcabútoroktól és terektől az árnyékolás biztosítása, az ivóvízvételi lehetőség megteremtése és az eső elleni védelem.

A kérdőív alapján a következő fő következtetések vonhatók le:

Fenntartási krízis: A Hegyvidék közterületeivel kapcsolatos elégedetlenség elsődleges és legfontosabb oka a köztisztaság és a karbantartás hiánya. A lakosok nem új terveket, hanem a meglévő állapotok alapvető rendbetételét várják el.

A Schwartzer Ferenc utca kiemelten problémás: Az utca állapota a válaszok alapján tarthatatlan és azonnali, célzott beavatkozást igényel.

A klímaváltozásra adott válaszként a lakosság több zöldfelületet, árnyékot adó fát és ivókutakat szeretne.

Rejtett potenciál: A válaszadók értékelik a kerület zöld jellegét, ami jó alapot ad a fejlesztéseknek, de csak akkor, ha a gondozottság biztosított.