Közösségi Költségvetés

A XII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete a 2025. júniusi képviselő-testületi ülésen fogadta el a Közösségi Részvételi Iroda által előkészített közösségi költségvetés koncepciót. Az alábbi cikkben kiemeltük a koncepció lényegi elemeit, a teljes koncepció az előterjesztés mellékleteként ide kattintva elérhető.

A közösségi költségvetés módszertanáról általában

A közösségi költségvetés keretében a helyi lakosoknak lehetősége nyílik arra, hogy a költségvetés egy részéről közvetlenül döntsenek. Az évről-évre ismétlődő folyamat során a lakosok ötleteket nyújthatnak be, majd szavazás után dől el, hogy ezekből melyeket valósítja meg az önkormányzat.

A közösségi, vagy más néven részvételi költségvetés a világ számos pontján már kipróbált módszertan, amelynek célja, hogy a helyben élők ötletei és döntései alapján fejlődhessen a település. A módszertant először egy brazil városban, Porto Allegrében próbálták ki, ahol 1989 óta működő rendszert hoztak létre.

A közösségi költségvetés célja, hogy kétirányú kommunikációt teremtsen a lakosok és az önkormányzat között. Az önkormányzat jobban megismerheti a lakosok igényeit, valamint a lakosok is jobban megismerhetik az önkormányzat működését, a fejlesztéseket megelőző előkészítő munkát, az önkormányzat gazdálkodását, továbbá közvetlenül dönthetnek a fejlesztésekről.

A folyamat első részében lehetőség nyílik az állampolgárok ötleteinek közös kidolgozására és benyújtására. Ebben a szakaszban az érdeklődő lakosok lakossági fórumok keretében tudnak egymással találkozni, az önkormányzat pedig különböző információk és találkozási pontok biztosításával segíti a lakosokat. Az ötletet benyújtó lakosokat ötletgazdáknak nevezzük.

A beérkezett ötletek ezt követően egy megvalósíthatósági vizsgálatnak vetik alá az önkormányzat szakirodái. Ilyenkor az önkormányzat dolgozói azt vizsgálják, hogy a benyújtott ötlet megvalósítása az önkormányzat hatáskörébe tartozik-e, az érintett fejlesztési terület magán- vagy közterület, az ötlet beleférhet-e a közösségi költségvetés költségvetési keretébe, és közhasznú fejlesztésre irányul a javaslat. Az ötletek feldolgozása során az ötletgazdákkal is kommunikál az önkormányzat, illetve sok esetben lakossági fórumokon keresztül a tágabb közösséget is bevonja a folyamatba. A visszajelzések nyilvánosan is megismerhetőek lesznek. Lehetőség van az egymáshoz hasonló ötletek összevonására is, annak érdekében, hogy azok ne egymással versenyezzenek, hanem társadalmi igény esetén együtt valósulhassanak meg.

Az ötletek feldolgozását a szavazás követi. Ennek számos formája lehetséges, például a lakosok több szavazatot is leadhatnak, vagy alkalmazható preferenciális szavazási modell, amely lehetővé teszi az ötletek rangsorolását. Az önkormányzat széleskörű kommunikációval támogatja a folyamatot, annak érdekében, hogy minél több lakos megismerhesse a benyújtott ötleteket és kifejezhesse véleményét a szavazáson való részvétellel. Az ötletgazdáknak is lehetőségük nyílik kampányolni saját ismerőseik, barátaik körében és a szélesebb nyilvánosság előtt az ötletük mellett.

A szavazás eredményei alapján az Önkormányzat kihirdeti a nyertes ötleteket és megkezdi a megszavazott javaslatok megvalósítását. A közösségi költségvetés ciklus végén fontos része a folyamatnak, hogy az ötletgazdák, a folyamatban résztvevő lakosok és önkormányzati dolgozók is értékeljék a folyamatot és a felmerülő kihívások alapján kerüljön finomhangolásra a folyamat.

A módszertan számos formában és módon megvalósítható, a továbbiakban a XII. kerületi közösségi költségvetés részletes szabályozását és menetét ismertetjük.

A Hegyvidéki Közösségi Költségvetés leírása

A Hegyvidéki Önkormányzat célja, hogy a helyi lakosok minél inkább otthonuknak érezzék a kerületet, annak fejlődésébe, fejlesztésébe maguk is érdemben bekapcsolódhassanak. Fontos érték a kerületi lakosok és az Önkormányzat közötti kölcsönös bizalom, amelyet tovább szeretnénk erősíteni újabb lehetőségek megteremtésével.

Ennek érdekében szeretnénk bevezetni a Hegyvidéki Közösségi Költségvetést, amely lehetőséget teremt a helyi lakosoknak arra, hogy ők maguk döntsenek bizonyos kerületi beruházásokról. A program keretében a lakosok fejlesztéseket, új programokat, innovatív, kreatív szolgáltatásokat javasolhatnak, illetve ők hozhatják meg a döntést arról, hogy mely ötletek valósuljanak meg a projektre tervezett 100 millió forintos keretből. A program évente kerül meghirdetésre, ezzel állandó lehetőséget biztosítva a lakosoknak arra, hogy beleszólhassanak a kerületi fejlesztések irányába. A beérkezett javaslatokat a Hivatal szakirodái értékelik megvalósíthatósági szempontból, azonban a döntési folyamat kulcsszereplője a helyi lakosokból álló Szomszédsági Tanács, amely az ötletek szűrését, véleményezését végzi. Ez biztosítja, hogy a projekt forrásából olyan javaslatok valósuljanak meg, amelyek szakmailag támogatottak és amelyek mögött valós és érdemi társadalmi igény áll.

A következőkben a Hegyvidéki Közösségi Költségvetés folyamatát mutatjuk be részletesen.

1. Előkészítés

A Hegyvidéki Közösségi Költségvetés első évében a legfontosabb célja ennek a szakasznak, hogy a program biztos kereteket kapjon szabályozási, jogi, szervezeti, illetve tartalmi szempontból. Ebben a fázisban kerülnek kidolgozásra a folyamat egészére kiterjedő feladatok, ekkor találja meg a Hivatal a megfelelő technikai megoldásokat, valamint beazonosítja és együttműködésre hívja a lehetséges érintetteket, partnereket. Az előkészítési fázisban kerül sor a társadalmi helyzetkép felmérésére, amelyet ide kattintva olvashatnak.

Miután a program már elindult a kerületben, az előkészítő szakasz fő funkciója átalakul, és a hangsúly átkerül annak fejlesztésére, esetleges finomítására, az időközben felmerült igények alapján szükséges változtatásokra. Ebben döntő szerepet kap majd a folyamatban résztvevő lakosok visszajelzéseinek beépítése, felmérések, tesztelések elvégzése, valamint a civil szféra bevonása. A Hivatal szakmailag kapcsolódó szakirodája a vélemények becsatornázására online és személyes konzultációk szervezésével biztosít lehetőséget az ebben résztvevők számára.

A hivatalon belüli előkészítéssel együtt feltérképezendők a társadalmi szervezetek és önkéntesek bevonási lehetőségei. Ehhez kapcsolódóan fontos a program keretében megtartandó események megtervezése, valamint beütemezése a folyamat egésze során.

Körzeti felosztás kialakítása:

Annak érdekében, hogy a program keretében megvalósuló fejlesztések a kerület egész területén elérhetőek legyenek, javasolt a lakosságszám alapján a városrészek összevonásával négy körzet kialakítása. Ezek közül három körzet egyenként megközelítőleg 19 ezer fős lakosságot fed le, míg a negyedik körzet az egész kerületre kiterjed. Szintén a területi kiegyensúlyozottságot segíti az is, hogy meghatározásra kerül az egyes javaslatokra fordítható maximális támogatási összeg. A cél, hogy a teljes keretösszegből több, körzetenként legalább két fejlesztés megvalósuljon az egész kerületre vonatkozó körzet kivételével, mivel az ide tartozó ötletek jellegüknél fogva több helyszínen valósulnak meg vagy érdemi tartalmukat tekintve nem köthetők konkrét lokációhoz (pl. kerületi esemény megszervezése).

2. Ötletbeadás

A szakasz célja, hogy minél több érdemi, szakmailag és közösségi szempontból is támogatható ötlet kerüljön be a Közösségi Költségvetésbe. Ezt a program honlapján közzétett szakmai tájékoztató anyagok közzétételével, felhasználóbarát online ötletbeadási folyamat biztosításával, a programot bemutató online tájékoztatók szervezésével, a projekt elindulásáról szóló médiakampánnyal, valamint az ötletbeadás menetét ismertető és ötletgeneráló workshopok lebonyolításával segítjük elő a program körzeteiben.

Az ötletbeadás során igyekszünk elősegíteni az olyan ötletek beadását, amelyek mögött a kezdetektől lakossági támogatás áll, így nagy hangsúly kerül az ötletgeneráló események népszerűsítésére. A szakasz során a program edukatív része is nagy hangsúlyt kap, a cél, hogy a résztvevő és érdeklődő lakosok tanulhassanak a Hivatalon belüli folyamatokról, az önkormányzat hatásköreiről, az egyes fejlesztési projektek előkészítéséről, háttérmunkáról. A Közösségi Részvételi Iroda segítséget nyújt az ötletbeadás során nehézséggel, problémával találkozó lakosok számára.

A beérkezett ötletek publikusan elérhetőek lesznek az erre dedikált honlapon, hogy a nyilvánosság is megismerhesse azokat.

Ebben a szakaszban hirdeti meg az Önkormányzat a Szomszédsági Tanácsba való jelentkezés lehetőségét. A jelentkezőkből előre meghatározott szempontok alapján (pl. nem, kor), de véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra a tanácstagok. A Tanács tagjai mellett póttagok is kiválasztásra kerülnek a tagok esetleges kiesése miatt. A felhívás a lehető legszélesebb körben kerül meghirdetésre, hogy minél több lakoshoz eljusson, így minél szélesebb társadalmi réteget lefedjen.

Az idegen nyelven beadott ötleteket a Hivatal dolgozói az ötletgazdával folytatott konzultációt követően magyarul teszik közzé a honlapon.

3. Szomszédsági Tanács

A Szomszédsági Tanács fog dönteni arról, hogy a beadott ötletek közül melyek azok, amelyek érdemesek szakmai véleményezésre. Ennek feltétele, hogy megfelelő társadalmi támogatottság, igény van az ötlet mögött. A Szomszédsági Tanács döntése értelmében sor kerülhet az azonos vagy érdemi tartalmában nagyon hasonló ötletek összevonására, a tanácstagok pontozása alapján rangsorba rendeződnek a beadott ötletek, így pedig kiválasztásra kerülnek a szakmai vizsgálatra továbbítandó javaslatok.

A szakasz vége az egyes ötletgazdák tájékoztatása az ötleteikkel történő változásokról, valamint a Szomszédsági Tanács döntéséről.

4. Szakmai értékelés

A szakami értékelés szakaszának fő célja, hogy a beadott ötleteket a Hivatal szakirodái véleményezzék megvalósíthatóság, valamint szakmai támogathatóság szempontjából. Ez garantálja azt, hogy a később megvalósításra kerülő ötletek valóban kivitelezhetők legyenek anyagi, technikai, illetve szakmai szempontból. Ez a kulcsa annak, hogy a projektben részt vevő lakosok bizalma megmaradjon, illetve erősödjön a folyamat irányába, hiszen a megvalósuló javaslatok jelentik a Közösségi Költségvetés konkrét eredményeit.

A jóváhagyott ötletek végleges tartalommal, a Közösségi Részvételi Iroda által megfogalmazott egységes nyelvezettel megszövegezve kerülnek a szavazólapra. A szavazólapra javasolt szövegezésre az ötletgazdák az általuk beadott ötletek kapcsán véleményt tehetnek.

Ha az ötlet értékelése során felmerül valamilyen tisztázást igénylő kérdés, akkor a Hivatal egyeztethet az ötletgazdával az általa megadott elérhetőségeken keresztül, illetve akár személyes konzultáció alkalmával. Legkésőbb a szakasz végén a projekt lebonyolításáért felelős szakiroda értesíti az ötletgazdákat arról, hogy az általuk beadott ötletek felkerültek-e a szavazólapra. Amennyiben nem, a Hivatal az elutasítás indoklásáról értesíti az ötletgazdát.

5. Szavazás

A szavazás fő célja, hogy minél szélesebb körben megismerjék a lakosok a szavazásra bocsátott ötleteket, hogy a szavazás eredménye alapján azok a javaslatok kerüljenek megvalósításra, amik mögött érdemi társadalmi támogatás van. Mivel a projektre rendelkezésre álló keretösszeg felhasználásáról a szavazás eredménye határoz, kiemelt fontosságú, hogy a lakosság lehető legszélesebb rétegét bevonjuk a forrásról való döntés meghozatalába.

A forrásból a körzeti felosztásnak megfelelően minden körzetben biztosan megvalósul fejlesztés. Ennek köszönhetően a lakosok mindennapjaiban is lesz eredménye a projektnek, hiszen garantált, hogy a közelükben megvalósul valamilyen beruházás a Közösségi Költségvetésnek köszönhetően.

Szükséges a szavazás népszerűsítéséhez önkéntesek toborzása és bevonása, valamint szóróanyagok és média kampány megtervezése. Általános népszerűsítő anyagok mellett a Hivatal segítséget biztosít az ötletgazdáknak arra, hogy népszerűsítsék saját ötleteiket (pl. tájékoztató tartása a sikeres kampányolás folytatásáról).

A szavazás végén az online és személyesen beadott szavazatok összesítése, ellenőrzése, valamint a szavazatszámlálásról jegyzőkönyv készítése. A körzetekhez rendelt keretösszegek felhasználása során a legtöbb szavazatot kapó javaslatok valósulnak meg a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséig. A szavazatok összeszámlálását követően a Közösségi Részvételi Iroda megállapítja a nyertes ötleteket és értesíti erről a polgármestert, majd előkészíti a forrás felhasználásáról szóló döntés meghozatalához szükséges dokumentumokat. Ezt követi a lakosság nyilvános értesítése a szavazás eredményéről, valamint az ötletgazdák külön tájékoztatása arról, hogy az általuk javasolt ötletek megvalósításra kerülnek-e.

6. Megvalósítás

A megvalósítási szakasz célja, hogy a nyertes ötletek az ötletgazdájával, a potenciálisan érintett lakosokkal és szervezetekkel együttműködve minél hamarabb megvalósuljanak. A Hivatal külön figyelmet fordít arra, hogy a kivitelezés során is a lehető lenagyobb mértékben bevonja a lakosságot, hogy a folyamat ezen része is a részvételiségen alapuljon. Ezzel párhuzamosan fontos a megvalósítás lépéseinek nyílt kommunikálása, a lakosság transzparens és folyamatos tájékoztatása.

A nyertes ötletek megvalósításáért az Önkormányzat felelős. A megvalósítási szakasz a nyertes ötletek kihirdetését követően folyamatosan zajlik az újabb ciklusokkal párhuzamosan.

Az adott ciklusok végén a Hivatal kielemzi a Közösségi Költségvetés lebonyolítása során szerzett tapasztalatokat. Ezzel összefüggésben a Közösségi Részvételi Iroda egyeztetéseket folytat le a projektben résztvevőkkel (pl. szakértők, ötletgazdák, lakossági fókuszcsoportok), felméréseket, kutatásokat végezhet, amelyek alapján változtatásokat vezethet be a Közösségi Költségvetésben. A változtatások a projekt részvételiségi elemének javítását, a program hatékonyságának növelését és átláthatóságát kell, hogy segítsék.

Társadalmi helyzetkép

Az előkészítés során fontos felmérni, hogy a kerület milyen adottságokkal rendelkezik és mely társadalmi csoportok bevonására kell különös figyelmet fordítani. Ehhez alapul szolgáltak a kerület egyéb stratégiáihoz készített társadalmi helyzetképek, valamint az elérhető statisztikai adatok.

Néhány kiemelt kiindulópont:

A kerület lakossága egyszerre elöregedő és erősen fiatalodó. A magas várható élettartam miatt az idősek aránya jelentős, miközben a magasabb társadalmi státuszú rétegek esetében megfigyelhető javuló gyermekvállalási hajlandóság miatt a kerület fiatal lakosainak aránya is kiemelkedő fővárosi viszonylatban.

Az önkormányzat a közösségi költségvetés tervezése során kiemelt figyelmet fordít az idősek bevonására, együttműködve a helyi idősklubokkal és szervezetekkel, valamint technikai segítséget nyújtva az ötletbeadás és a szavazás során. A hozzáférhetőséget javító intézkedések közé tartozik a papíralapú ötletbeadás és szavazás lehetőségének biztosítása, illetve az online tér mellett az offline, hagyományos médiában való kommunikáció és személyes találkozók szervezése.

A kerület lakosai között fővárosi viszonylatban is kiemelkedő a diplomával rendelkezők aránya, és általában jellemző a jó társadalmi helyzet. A magas életszínvonal általában több erőforrást jelent a részvételhez, de minden részvételi folyamat esetén fontos, hogy azok számára is lehetőséget biztosítsunk a részvételre, akiknek ez valamilyen okból – például idő- vagy egyéb erőforrások hiányában – nehezebb. A Közösségi Részvételi Iroda célja, hogy a kerület szociális intézményein keresztül közvetlenül szólítsa meg a rosszabb társadalmi helyzetben élőket, valamint könnyen érthető és hozzáférhető információk biztosításon számukra, hogy minden kerületi lakos, anyagi helyzetétől, iskolai végzettségétől, illetve képességeitől függetlenül hozzáférjen a számára fontos információkhoz és lehetőségekhez.

Hosszabb távon cél, hogy a kerületben élő különböző társadalmi csoportok igényeiknek megfelelően tájékozódhassanak, és részt vehessenek a közösségi költségvetés folyamatában, valamint általánosan az önkormányzati részvételi folyamataiban. Ehhez az első évben különösen fontos a folyamattal való elégedettség, fejlesztési lehetőségek felmérése, összegzése, majd az erről történő további kommunikáció és egyeztetések, a tanultak alapján a folyamat finomítása.